Mikortól kezdjük a mesélést és mit?

Mikor kezdjek mesélni a gyerekemnek?
Természetesen magzat korában! Ha az első gyermeknél ez kimaradt, próbálja meg a következőnél. Meglátja, megéri! Meséljen neki sajátmagáról, arról, hogy mennyire várja őt, meséljen a családjáról, s a világról, ahová érkezni fog.
Meséljen suttogásban, dúdolásban, dalban, ritmusban, ahogyan a hangulata diktálja. Fontos, hogy meséljen, beszéljen, mert a kis magzat hallja a hangját, s ezek az intim mesélgetések erősítik az összetartozásukat.
 
Meséljen gyermekének újszülött korában! Mesélje el, mi történt aznap: a konyhában, a boltban, az utcán. A baba felismeri a magzat korában hallott hangunkat, s ez biztonságos, jó érzéssel tölti el. Énekeljen ringatót, dünnyögjön altatót, idézze fel a saját gyermekkorában tanult egyszerű, nyugalmas, dallamos gyerekdalokat. Fürödjön az újszülött és a kis csecsemő édesanyja-édesapja hangjában, szeretetében, jókedvében! Fürödjön gazdag, semmihez sem hasonlítható anyanyelvében, kultúrájában!

Hamarosan eljön az ideje, amikor – 6-8 hónapos korában – képről mesélhet neki. Mesélhet a kutyusról, a cicáról, az autóról, a virágról, a napocskáról. A babának ez mind új. Boldog, ha felismeri a képeket, s a hozzájuk kötődő hangokat. Ötödször, tizedszer, századszor is lelkesen hallgatja.Az ilyen módon nevelődött baba 9-10 hónapos korában rajong a könyvekért. A legbiztosabb program, ami a babát elégedetté teszi: ha a képeskönyv egyszerű képeiről mesél neki. Csak ön fáradhat el, ő bármeddig bírja!

Másfél éves korában mesélhet gyermekének a képeskönyv képeihez kapcsolódó egyszerű történeteket. Ezeket akár fejből is kitalálhatja.Az első „igazi”, egyszerű, rövid meséket két és fél – három éves korában kezdi figyelmesen hallgatni a gyermek. Ettől kezdve meséljen mindig, ha ideje és alkalma adódik! A mesének lélekgyógyító, személyiség megerősítő hatása van. Ne féljen, hogy gyermekét csalódás éri, ha észreveszi, hogy a valóság másképpen működik, mint ahogyan azt ő a mesékből megismerte!
A mese elsősorban nem a konkrét történéssel segít, hanem azzal, hogy reményt ad: érdemes küzdeni!
A mese pozitív hatása a gyereket ellenállóbbá, magabiztosabbá teszi. De erőt adnak maguk a történetek is. Nagy szerepet játszik például a furfang, amellyel a főhős mindig kimászhat a csávából. Vagy ott a „jótett helyébe jót várj!” – a találkozás a segítőkkel, akik a hőst győzelemhez juttatják. Ezt ma lobbizásnak hívják, hát nem korszerű?

MILYEN MESÉT VÁLASSZAK?

Válaszom röviden: azt, ami önt megragadja, ami önnek tetszik. Azért azt, mert ami önnek élmény, azt a gyerek számára is élményként fogja tudni elmondani vagy felolvasni. A gyerekre nem a mese szövege hat elsősorban, hanem az élmény, amit öntől kap!
Fontos a mesei nyelvezet, fontos a mesehős tiszta erkölcsű karaktere, fontosak a kalandok, fontosak a csodák, fontos az igazság győzelme. Ám ha mindezt édesanya-édesapa hangján, az ő biztonságos közelségükben, hozzájuk bújva élheti át a gyermek, a mesei élmény megsokszorozódik.
Stabil érzelmi alapot kovácsol a szülő, aki naponta mesél a gyermekének, különösen este. Az esti mesélés az öröm, a kudarc, a kaland, s végül a győzelem megosztása szülő és gyermeke között. Ezért mondhatjuk, hogy a mesei együttlét legalább olyan fontos, mint maga a mese.

Meghitt, örömteli, áhítatos mesei együttléteket kíván:

Döbrentey Ildikó meseíró

forrás: http://www.szobeszedmagazin.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*