Gyermekgondozási díj

A gyermekgondozási díj

Ki jogosult a gyermekgondozási díjra?

Gyermekgondozási díjra jogosult
– a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
– a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli.

Ki minősül szülőnek?

– a vér szerinti, az örökbefogadó szülő,
– a szülővel együtt élő házastárs,
– a gyám, továbbá,
– az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

A GYED-re való jogosultság szempontjából ki nem minősül szülőnek?

A GYED-re való jogosultság szempontjából nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes szülő.

Az előzetes 365 nap biztosítási időbe a tényleges biztosításban töltött időn túl még milyen időtartamot lehet beszámítani?

Az előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani
– a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,
– a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,
– a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.
A biztosítási idő beszámítására, mint arra a terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozó szabályoknál utaltunk, abban az esetben kerület sor, ha a szülő biztosítási jogviszonyban áll, de a szükséges biztosítási időt nem szerezte meg. Ebben az esetben a hiányzó szolgálati időt a fenti időtartamokkal lehet kiegészíteni.

Kérheti-e az egyéni vállalkozó is kérheti a GYED megállapítását?

Igen, az egyéni vállalkozó is biztosítottnak minősül, ezért kérheti az ellátás megállapítását, ha nyilatkozik arról, hogy az ellátás folyósítása alatt vállalkozásában személyesen nem működik közre. Ebben az esetben az ellátás folyósítása alatt nem áll fenn az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség.

Ha az anya biztosítási jogviszonya megszűnt, jogosult lehet-e a GYED-re?

Abban az esetben lehet az anya jogosult a GYED-re, ha terhességi-gyermekágyi segélyben részesült és a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása alatt szűnt meg, de feltétel az is, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezzen, és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított legyen.

Biztosításban töltött időnek számít a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok időtartama?

A felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok időtartama nem minősül biztosításban töltött időnek, de az előzetes biztosítási időbe a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot a megszerzett biztosítási időbe be lehet számítani. Ezt a szabályt alkalmazzák, ha pl. az anya a nappali tagozatú főiskola elvégzése után elhelyezkedik, s gyermeke születéséig 185 napig dolgozik. Ebben az esetben a hiányzó 180 napot a felsőoktatási intézményben eltöltött tanulmányok idejéből beszámítják.

Jogosult-e GYED-re az a szülő, aki az ellátás igénylése előtt gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül?

– ha a szülő az újabb gyermek születésekor kizárólag gyermeknevelési támogatásban (GYET), ápolási díjban részesült, a gyermekgondozási díj megállapítását nem kérheti, mert azok folyósításának időtartama nem minősül biztosításban töltött időnek.
– ha azonban a GYET vagy az ápolási díj folyósítása alatt a szülő részmunkaidőben munkaviszonyban is állt, vagy otthonában folytatott kereső tevékenységet és ezáltal biztosítottá vált, kérheti a GYED megállapítását. (Természetesen ebben az esetben a GYET (ápolási díj) megszüntetését is kérni kell, mert a két ellátás együttesen nem folyósítható.)

Kérheti-e a gyermekgondozási díj megállapítását a rendszeres szociális segélyben, vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő szülő?

A rendszeres szociális segély, és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósításának időtartama nem minősül biztosításban töltött időnek, emiatt a szülő GYED-re nem jogosult. Gyermeke születése esetén kérnie kell az ellátások folyósításának megszüntetését, s ezt követően kérheti a gyermekgondozási segély megállapítását.

Ha az anya az egyik gyermekével gyermekgondozási segélyben részesül, az apa az újszülött gyermek után kérheti-e a gyermekgondozási díj megállapítását?

Nem. Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekek után egyidejűleg jogosultak lennének gyermekgondozási díjra, illetve gyermekgondozási segélyre, az ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

Jogosult-e gyermekgondozási díjra az a biztosított anya, aki a gyermeke után folyósított ellátás, pl. gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély folyósítása alatt várja második, vagy harmadik gyermekét?

Igen, amennyiben az édesanya a munkáltatójától fizetés nélküli szabadságban részesül, biztosítási jogviszonya fennáll, ezért a második illetőleg harmadik gyermek születése esetén is jogosult a gyermekgondozási díjra.

A gyermekgondozási díj milyen időtartamra jár?

A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Milyen mértékű a gyermekgondozási díj?

A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. (130.200,- Ft)
A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzszabályok szerint kell megállapítani.
a) Főszabály szerint azt vizsgálják, hogy a szülő a gyermekgondozási díj igénylését megelőző évben rendelkezik-e 180 napi tényleges keresettel. Ha igen, a gyermekgondozási díjat a GYED igénylését megelőző évben elért átlagkereset alapján állapítják meg, az átlagkereset 70%-a, legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz a GYED alapja.
b) Ha a szülő a szülést megelőző évben nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, azt vizsgálják, hogy a GYED igénylésének napjától az igénylést megelőző év január 1-ig rendelkezik-e 180 napi tényleges jövedelemmel. A 180 napi jövedelmet legfeljebb az igénybejelentés napjától az igénybejelentést megelőző év január 1-ig (irányadó időszak) lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. Ebben az esetben az irányadó időszakban elért átlagkereset 70%-a lesz a GYED alapja.
c) Ha a szülő a gyermekgondozási díj igénylésének napjától az azt megelőző év január 1-ig terjedő időtartam alatt a szükséges 180 naptári napi jövedelemmel nem rendelkezik, a GYED-et – az alábbiakban meghatározottak kivételével – a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével állapítják meg, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el.
d) Ha a szülőnek azért nem volt az a gyermekgondozási díj igénylésének napjától az azt megelőző év január 1-ig terjedő időtartam alatt figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a GYED naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével állapítják meg, ha az a minimálbérnél, vagy a tényleges, illetőleg szerződés szerinti keresetnél kedvezőbb.

Példák a gyermekgondozási díj alapjául szolgáló átlagkereset megállapítására:
A gyermekgondozási díj megállapítása az a) pontban írtak szerint:
Az édesanya 2007. február 5-től folyamatos munkaviszonyban áll. Gyermeke 2012. január 8-án született, aki után 168 napig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, majd igényelte a GYED megállapítását.
Tekintettel arra, hogy a gyermekgondozási díj igénylését megelőző évben (2011.) végig dolgozott, a gyermekgondozási díj alapját a 2011-ben elért átlagkeresete alapján számítják ki.

A gyermekgondozási díj megállapítása a b) pontban írtak szerint:
Az édesanya 2010-ben egész évben dolgozott, 2011. január 1-jétől 2011. március 31-ig 31-ig álláskeresési járadékban részesült, majd 2011. szeptember 1-jétől határozatlan időtartamú munkaviszonyt létesített. Gyermeke 2012. május 30-án született. A terhességi-gyermekágyi segély folyósításának lejártát követően 2012. októberében igényli a gyermekgondozási díj megállapítását.

Tekintettel arra, hogy az édesanya 2011-ben nem rendelkezett 180 napi tényleges keresettel, mivel szeptember 1-től helyezkedett el, esetében azt vizsgálják, hogy 2012. október és 2011. január 1-je között rendelkezett-e 180 napi tényleges keresettel. Az álláskeresési járadék összege nem képezi a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját, ezért annak összegét nem lehet figyelembe venni. Az anya 2011. szeptember 1-től 2012. május 29-ig rendelkezett keresettel, ezért az ebben az időszakban elért átlagkereset lesz a gyermekgondozási díj alapja.

A gyermekgondozási díj megállapítása a c) pontban írtak szerint:
Az édesanya 2010-ben egész évben dolgozott, 2011. január 1-jétől március 31-ig álláskeresési járadékban részesült. 2011. április 1-jétől határozatlan időtartamú munkaviszonyt létesített, munkabére 200.000,- Ft. Egészségi állapota miatt 2011. augusztus 15-től, gyermeke születéséig, 2011. október 25-dik táppénzben részesült. A terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően, 2012. márciusában igényli a gyermekgondozási díj megállapítását.
Tekintettel arra, hogy 2012. márciusától 2011. január 1-ig nem rendelkezik 180 napi tényleges keresettel, a gyermekgondozási díjat a minimálbér alapján állapítják meg.

A gyermekgondozási díj megállapítása a d) pontban írtak szerint:
Az édesanya első gyermekével fizetés nélküli szabadságon volt, aki után terhességi-gyermekágyi segélyben, 2011. december 31-ig gyermekgondozási díjban, majd a gyermek születéséig táppénzben részesült. Második gyermeke 2012. január 5-én született.
A GYED megállapítását a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően 2012. júniusában igényli. Ebben az esetben azt vizsgálják, hogy 2012. júniusától 2011. január 1-ig rendelkezik-e 180 napi tényleges keresettel. Az édesanya az irányadó időszakban a 180 napi tényleges jövedelmet azért nem szerezte meg, mert gyermekgondozási díjban részesült, ezért esetében a mádik gyermek után folyósított gyermekgondozási díj alapja azonos lesz az első gyermek után folyósított GYED alapjával.

Hogyan számítják ki a gyermekgondozási alapját, ha a második, gyermek az első gyermek után folyósított gyermekgondozási díj, vagy a gyermekgondozási segély folyósítása alatt születik?

A gyermekgondozási díjat a második illetőleg a harmadik gyermek születésekor is a fent ismertetett szabályok alapján állapítják meg. Azt vizsgálják, hogy a szülő az irányadó időszakban rendelkezett-e 180 napi tényleges keresettel.
A már említett d. pont szerint:: Ha a szülőnek azért nem volt az a gyermekgondozási díj igénylésének napjától az azt megelőző év január 1-ig terjedő időtartam alatt (irányadó időszak) figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a GYED naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével állapítják meg, ha az a minimálbérnél, vagy a tényleges, illetőleg szerződés szerinti keresetnél kedvezőbb.

Ha azonban a szülőnek azért nem volt az a gyermekgondozási díj igénylésének napjától az azt megelőző év január 1-ig terjedő időtartam alatt (irányadó időszak) figyelembe vehető jövedelme, mert pl. gyermekgondozási segélyben részesült, a GYED alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével állapítják meg, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el.

A folyósítás időtartama alatt felülvizsgálják-e a gyermekgondozási díj összegét?

A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig – hivatalból felülvizsgálják és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra megállapítják.

Terheli-e levonás a GYED összegét?

Igen. 10 % nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadó-előleget vonnak le.

Az anya megszakítja a GYED-et, munkaviszonyt létesít, majd mégis úgy dönt, hogy ismét GYED-et vesz igénybe. Változik-e ez esetben a GYED összege?

A GYED összege azonos lesz a korábban megállapított ellátás összegével, tehát a szülés utáni kereset nem változtatja annak mértékét.

Lehet-e a GYED mellett munkát végezni?

A gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt kereső tevékenységet nem lehet folytatni, még napi 4 órában sem.

Mikor nem jár a gyermekgondozási díj?

Nem jár a gyermekgondozási díj, ha
– a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;
– a jogosult – munkavégzés nélkül – megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;
– a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban – ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást – részesül,
– a gyermeket – a külön jogszabályban foglaltak szerint – ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
– a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
– a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.
A 2009. szeptember 1-jén életbe lépett módosítás szerint az álláskeresési járadékban vagy álláskeresési segélyben, a vállalkozói és a munkanélküli járadékban, valamint az álláskeresést ösztönző juttatásban részesülő személy, amennyiben a feltételekkel rendelkezik, igényelheti a gyermekgondozási díj megállapítását.
A foglalkoztatás elősegítéséről és munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény rendelkezése szerint szüneteltetni kell a fenti ellátások folyósítását, ha az álláskereső a terhességi gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, illetőleg gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be.

A GYED folyósítása alatt napi 5 órában bölcsődében el lehet-e helyezni a gyermeket?

A gyermekgondozási díj a gyermek otthoni ellátásához nyújt segítséget. A GYED folyósítása alatt a gyermeket nem lehet napközbeni ellátást biztosító intézményben (pl. bölcsőde) elhelyezni, kivéve a gyermek rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújtó intézményi elhelyezését.

Hol kell igényelni az ellátást?

Az igénybejelentést a munkáltatóhoz, a kincstárhoz, a megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervéhez (pl. egyéni vállalkozó) lehet benyújtani. Ugyanitt lehet az igénybejelentő nyomtatványhoz is hozzájutni.

Hol kell igényelni az ellátást, ha a munkáltatónál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely?

Ha a munkáltatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely, a GYED-re illetve a terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozó igény elbírálásához a munkáltató kiállítja a „Foglalkoztatói Igazolás”-t és a biztosított által benyújtott igazolásokkal, igénybejelentővel együtt – három munkanapon belül – megküldi a székhelyre, telephelye szerint illetékes megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve részére.
A biztosítási időt az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatvánnyal, az ellátás alapját képező jövedelmet pedig a „jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvánnyal kell igazolni, s csatolni kell a Foglalkoztatói Igazoláshoz.

Hol kell igényelni az ellátást, ha az anya biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartama alatt szűnt meg?

A volt munkáltatóhoz kell az igényt benyújtani, és csatolni kell a biztosítás megszűnésekor kapott „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátások megállapításához” elnevezésű nyomtatványt. A gyermekgondozási díjat a volt munkáltató fogja megállapítani, ha rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, illetve az igénybejelentőt a „Foglalkoztatói Igazolás”-sal és a „Jövedelemigazolással” együtt megküldi a székhelye telephelye szerint illetékes megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve részére.
Ha a biztosított munkáltatója jogutód nélkül megszűnt, az igényt a lakóhely szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni.

Hogyan történhet az igénybejelentés?

Személyesen, illetve postai úton is. Ha az igénybejelentés postai úton történik, úgy azt ajánlott küldeményként kell feladni, és a feladóvevényt meg kell őrizni.

Milyen iratokat kell benyújtani az ellátás megállapításához?

– a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát,
– a biztosítás megszűnését követően igényelt ellátásnál az „Igazolvány az egészség-biztosítási ellátásokról” szóló igazolást,
– a gyermeket örökbefogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbefogadási eljárás megindításáról szóló igazolást,
– örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermek új születési anyakönyvi kivonatát,
– gyám esetén a gyámkirendelő határozatot.

Mi a foglalkoztató feladata az igénybejelentés után?

– Ha a munkahelyen működik társadalombiztosítási kifizetőhely, az ellátást ott állapítják meg, és onnan folyósítják abban az esetben is, ha a szülőnek a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása alatt szűnt meg a munkaviszonya.
– A munkáltató a foglalkoztatói igazolásokat két példányban köteles kiállítani és annak egy példányát öt évig megőrizni.

Hogyan történik az egyéni vállalkozó gyermekgondozási díjra vonatkozó igénybejelentése?

– Az egyéni vállalkozónak a GYED igénylésekor „Igénybejelentés” nyomtatványt kell kitölteni és két példányban közvetlenül a megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervéhez személyesen vagy postai úton eljuttatni.
– A személyesen benyújtott igény esetén az egyik bejelentőlapot át kell adni a megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve részére, a másik igénybejelentő-lapon pedig igazoltatni kell az igény átvételét, és az átvételi példányt meg kell őrizni.
– Ha az igény bejelentése postai úton történik, úgy azt ajánlott küldeményként kell feladni, és a feladóvevényt az igénybejelentő-lap egy példányával együtt kell őrizni.

Ha az igényt késedelmesen nyújtják be, van-e lehetőség az ellátás visszamenőleges megállapítására?

A gyermekgondozási díj megállapítása iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

A gyermekgondozási díjban részesülő milyen tényt köteles bejelenteni a folyósító szervnek?

Ha
– a GYED folyósítása alatt újabb gyermeke születik,
– a GYED-re jogosító gyermek kikerül a háztartásból,
– a GYED-re jogosító gyermek napközbeni ellátásban (bölcsőde) részesül,
– a GYED-et igénybevevő ismét folytatja kereső tevékenységét.

Mit tehet a GYED-ben részesülő szülő, ha napi 4 órában dolgozni szeretne?

A gyermekgondozási díj folyósítása alatt kereső tevékenységet még napi 4 órában sem lehet folytatni. Azonban a szülő a gyermek egy éves kora után kérheti a gyermekgondozási díj megszüntetését, és ezt követően igényelheti a gyermekgondozási segélyt, mivel a GYES folyósítása mellett a gyermek egy éves kora után heti 30 órában lehet kereső tevékenységet folytatni, vagy otthonában időbeli korlátozás nélkül.

.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*