Gyermekgondozási segély

A gyermekgondozási segély (GYES)

Ki jogosult gyermekgondozási segélyre?

- a szülő, a nevelőszülő, a gyám, a 16. életévét betöltött kiskorú szülő (ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, feltéve, hogy a gyámhivatal a kiskorú részére engedélyezte a szülői ház elhagyását)
- a gyermek 3. életévének betöltéséig.
- ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig. (A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni. Amennyiben ikergyermek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az ellátást a legkésőbb tankötelessé váló gyermek tankötelessé válása évének végéig folyósítják, legfeljebb a gyermekek tizedik életévének betöltéséig, változatlan összegben. Ebben az esetben a jogosult köteles benyújtani a hatósághoz az iskola igazgatója azon döntésének másolatát, amelyben a jogosult gyermeke tankötelezettségének kezdetét a közoktatásról szóló törvényben foglaltaktól eltérően határozza meg.)
- a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek tizedik életévének betöltéséig
- a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (nagyszülő)

Ki minősül szülőnek?

A vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

Ha a gyermek a gyermekgondozási segélyre jogosító életkort már betöltötte, örökbefogadása esetén az örökbefogadó szülő jogosult gyermekgondozási segélyre?

A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülő – a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a harmadik életévét már betöltötte, illetőleg ikergyermek esetén tankötelessé vált, azonban a 10. életévét még nem töltötte be.
Amennyiben a gyermek a gyermekgondozási segélyre jogosító életkort (3. életév, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve, tartósan beteg gyermek esetén 10. életév) az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a gyermek gyermekgondozási segélyre jogosító életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik.
Az örökbefogadó szülő ebben az esetben a gyermekgondozási segély folyósítása mellett kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.

A tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékos gyermeket nevelő részére meddig állapítják meg a gyermekgondozási segélyt?

Ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, 10. életévének betöltéséig állapítják meg a gyermekgondozási segélyt.
Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel családi pótlék iránti kérelmet még nem nyújtottak be, a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság tényéről szóló, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást a gyermekgondozási segély iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a gyermek a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozási segélyre való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt új kérelmet nem kell benyújtani.

Milyen feltételek mellett jogosult a nagyszülő GYES-re?

Akkor, ha a gyermek
- első életévét betöltötte, továbbá
- gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint
- a szülők a GYES-ről lemondanak, és egyetértenek abban, hogy az ellátást a nagyszülő vegye igénybe
feltéve, hogy mind ő maga, mind a szülő megfelel a jogosultsági feltételeknek.

Érinti-e a nagyszülő GYES-re való jogosultságát az, ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe?

Nem, a nagyszülő a gyermekgondozási segélyre ez esetben is jogosult.

Jogosult-e a nagyszülő gyermekgondozási segélyre, ha az édesanya napi 8 órában folytat kereső tevékenységet?

A nagyszülő abban az esetben is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a szülő napi 8 órában folytat kereső tevékenységet.

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy jogosult a gyermekgondozási segélyre?

Igen, 2012. július 27. napjától a rehabilitációs ellátásban részesülő személy is jogosult gyermekgondozási segélyre.

Van-e lehetőség a gyermekgondozási segély méltányossági alapon történő engedélyezésére?

Igen, a Kincstár vezetője – méltányossági jogkörben eljárva – gyermekgondozási segélyre való jogosultságot állapíthat meg a gyermeket nevelő személynek:
- ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak;
megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a jogosultságot:
- a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható.

Milyen igazolást kell csatolni a méltányossági kérelemhez?

A kérelemhez csatolni kell az igényben megjelölt októl függően:
- a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról,
- a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász, vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető.

Hol kell benyújtani a méltányossági kérelmet?

A kérelmet formanyomtatványon az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerinti Kincstárhoz kell benyújtani.

Lehet-e a gyermekgondozási segély mellett munkát végezni?

A gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet
- a gyermek egyéves koráig nem folytathat,
- a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik,
- a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
- ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre.
A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.
A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Az ikergyermeket nevelő szülőnek milyen összegű gyermekgondozási segélyt folyósítanak, ha a gyermekek egy éves kora után heti 30 órában kereső tevékenységet folytat?

Ebben az esetben az ikergyermeket nevelő szülő gyermekgondozási segélyének havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2012-ben 28.500,- Ft) 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.

Az ikergyermeket nevelő szülőnek milyen összegű gyermekgondozási segélyt folyósítanak, ha a gyermekek egy éves kora után heti 40 órában kereső tevékenységet folytat?

Az ikergyermeket nevelő szülő ebben az esetben egy gyermek után jogosult gyermekgondozási segélyre, melynek összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.(28.500 Ft.)

Mi a teendője annak a szülőnek, aki a gyermek három éves kora előtt vissza akar térni az eredeti munkahelyére, napi nyolc órás munkaviszonyába?

Ha a szülő a gyermek három éves kora előtt napi nyolc órás munkaviszonyába visszatér dolgozni, be kell jelentenie a munkáltatónak, hogy meg kívánja szakítani a fizetés nélküli szabadságát, s ugyanazon naptól kérnie kell a gyermekgondozási segély folyósításának megszüntetését, mivel a gyermekgondozási segély folyósítása mellett csak heti 30 órában lehet kereső tevékenységet folytatni.

Előzetesen be kell- e jelenteni a munkáltatónak, ha a szülő meg kívánja szakítani a fizetés nélküli szabadságot?

Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, a megszakítási szándékát előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított
- hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb harminc nap,
- hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb hatvan nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni.

Hány nap szabadság illeti meg a munkába való visszatérésekor azt a szülőt, aki gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vett igénybe?

A szabadság megállapítására a Munka Törvénykönyve az irányadó, mely kimondja:
A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.
A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:
- a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;
- a szülési szabadság tartamára;
- a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára (ha a fizetés nélküli szabadságot 2011. augusztus 1-je után vette igénybe)
- a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára;
- a tartalékos katonai szolgálat idejére, és
- minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.

Mennyi időre jár szabadság, ha a szülő a fizetés nélküli szabadságot 2011. augusztus 1-je előtt vette igénybe?

Amennyiben a szülő a fizetés nélküli szabadságot 2011. augusztus 1-je előtt vette igénybe, esetében a szülési szabadság időtartamára(168 nap) időarányosan, valamint a szülési szabadság első évére (s nem az első hat hónapra) jár szabadság.
Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.
A szabadság a munkavállaló
- huszonötödik életévétől huszonegy;
- huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;
- harmincegyedik életévétől huszonhárom;
- harmincharmadik életévétől huszonnégy;
- harmincötödik életévétől huszonöt;
- harminchetedik életévétől huszonhat;
- harminckilencedik életévétől huszonhét;
- negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;
- negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;
- negyvenötödik életévétől harminc
munkanapra emelkedik.

Mely esetekben nem szüntetheti meg a munkáltató felmondással a munkaviszonyt?

A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
- a várandósság,
- a szülési szabadság,
- a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,
- a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
- a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt.

A gyermekgondozási segély folyósítása alatt a gyermeket el lehet-e helyezni a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézménybe?

A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, feltéve, hogy a gyermekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója.
Abban az esetben,
- ha a GYES-t a szülő részére folyósítják, a gyermeket -a fenti esetet kivéve- egy éves kora előtt nem lehet elhelyezni az intézményben. A gyermek egy éves kora után azonban időbeli korlátozás nélkül elhelyezhető.
- ha a GYES-t a gyám részére folyósítják, a gyermeket egy éves kora előtt is elhelyezheti az intézményben.
- ha a GYES-t a nagyszülő részére folyósítják, a gyermeket három éves kora előtt nem helyezhető el az intézményben. A gyermek három éves kora után napi 7 órás időtartamot meg nem haladó időtartamban helyezhető el az intézményben
- ha a gyermekgondozási segélyt az örökbefogadó szülő részére folyósítják a GYES-re jogosító korhatárt betöltött gyermek után, a gyermek napi 7 órás időtartamot meg nem haladó időtartamban helyezhető el az intézményben.
Ha a gyermeket a fentiektől eltérően napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, az ellátás folyósítása szünetel.

Lehet-e a gyermekgondozási segély mellett részösszegű ápolási díjat folyósítani?

A gyermekgondozási segély folyósításával egyidejűleg lehetőség van a részösszegű ápolási díj megállapítására, ha az ápolásra szoruló gyermek fokozott ápolást igényel. Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes
- étkezni, vagy
- tisztálkodni, vagy
- öltözködni, vagy
- illemhelyet használni, vagy
- lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni,
feltéve, hogy esetében a fenti pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.
A fokozott ápolást igénylő személy után járó ápolási díj összege azonos a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg (2012-ben 29.500,- Ft) 130%-val. A gyermekgondozási segélyben részesülő személy, ha fokozott ápolásra szoruló beteget ápol, a két ellátás közötti különbözetet kaphatja meg ápolási díjként.

Méltányosságból meghosszabbítható-e a gyermekgondozási segély a tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltésétől 14-dik életévnek betöltéséig?

2006. január 1-jét követően nem állapítható meg méltányosságból az ellátás. A tartósan beteg gyermek 10. évének betöltését követően a szülő a helyi önkormányzattól kérheti az ápolási díj megállapítását, ha a gyermek önmaga ellátására képtelen, állandó gondozásra, ápolásra, felügyeletre szorul.

Mi történik abban az esetben, ha a gyermekgondozási segély folyósítására más szerv válik illetékessé?

Ha az Igazgatóság által folyósított gyermekgondozási segély folyósítására más szerv válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb az áttételre irányuló kérelem beérkezésétől, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc munkanapon belül átteszi az illetékessé vált szervhez.
Ha az Igazgatóságnál benyújtott kérelem olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatóság folyósított gyermekgondozási segélyt, a kérelem alapján eljáró Igazgatóság az ellátást korábban folyósító Igazgatóság megkeresésével beszerzi a kérelmező jogosultságát megalapozó iratokat, valamint az ellátásra való jogosultságot megszüntető határozatot. A megkeresett Igazgatóság az ellátás megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedésének tényéről és időpontjáról, illetve az ellátás megszüntetéséről hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárásról haladéktalanul értesíti a kérelem alapján eljáró Igazgatóságot.
A fenti eljárásban a kérelmező gyermekgondozási segélyre való jogosultsága csak a megkeresett Igazgatóság ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedését követően állapítható meg.

A gyermekgondozási támogatási formák (GYES, GYET) közös szabályai

Melyik szülő igényelheti az ellátásokat?

A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt.

Lehetőség van arra, hogy mindkét szülő részesüljön gyermek-gondozási támogatásban?

Amennyiben a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

Mennyi a gyermekgondozási támogatás összege?

A gyermekgondozási támogatás havi összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2012-ben 28.500,- forint) töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.

Ikergyermekek nevelése esetén mennyi a gyermekgondozási segély összege?

A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (28.500,- Ft) 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.

Kinek nem jár gyermekgondozási támogatás?

Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki
- a Szociális törvényben meghatározott rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve
- a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a fogyatékos személy után járó ápolási díjat,
- a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, a bányászok egészségkárosodási járadékát;
- olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el;
- előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.

Ha elhunyt a gyermek, mikortól szüntetik meg a gyermekgondozási támogatás folyósítását?

Amennyiben a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni.

A gyermekgondozási segély, illetve a gyermeknevelési támogatás folyósításának lejártát követően milyen ellátás megállapítását lehet kérni?

Ha a fenti ellátások megszűnését követően a szülő nem tud elhelyezkedni, és korábbi munkaviszonya alapján álláskeresési járadékra nem jogosult, a települési önkormányzat jegyzőjétől kérheti az aktív korúak ellátására való jogosultságának (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély) megállapítását, ha a munkaügyi központtal legalább három hónapig együttműködött.

Szolgálati időnek számít-e a GYES és a GYET folyósításának időtartama?

Igen, 10 százalékos nyugdíjjárulék levonása mellett.

Milyen tényt, adatot kell bejelenteni a gyermekgondozási támogatásban részesülőnek?

A gyermekgondozási támogatás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt be kell jelenteni:
- a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
- ha az ellátásra jogosult – ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját – a gyermek egyéves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat keresőtevékenységet,
- ha a gyermekgondozási segélyre jogosult – ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel gyermekgondozási segélyre jogosult személyt – a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha azt az otthonában végzi,
- ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a heti 30 órát nem haladja meg, vagy ha a munkavégzés otthonában történik
- ha a GYES-re jogosító korhatárt betöltött gyermek után részesül az örökbefogadó szülő gyermekgondozási segélyben és heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet,
- ha az ellátásra jogosult rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, vagy ha házastársa, élettársa terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül,
- a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezését, ha az a rendeletben meghatározottaktól eltérő
- az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,
- az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét,
- nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztését vonják maguk után,
- az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
- a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, továbbá – gyermeknevelési támogatás esetében – ha a háztartásba a 3. életévét még be nem töltött kiskorú kerül,
- ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult személy folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a heti 30 órát nem haladja meg, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik, valamint
- az EGT-államban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét;
- a méltányossági jogkörben megállapított gyermekgondozási segély folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt a fentieken túl
- a gyermek szüleinek a gyermek nevelésében történő akadályoztatásának megszűnését,
- a gyermek – méltányossági gyermekgondozási segély megállapítására okot adó – betegségének megszűnését.

(Forrás:Emberi Erőforrások Minisztériuma, Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>