Szorongó gyerekek a közösségben

Sok szülőt tölt el aggodalommal, hogyan állja meg gyermeke a helyét a közösségben. Vannak-e barátai? Meg tudja-e oldani a konfliktusait? Képes-e érvényesíteni a saját érdekeit? Jogos kérdések. A szociálisan félénk gyerekek viselkedése nem tűnik fel a gyerek környezet számára. Csendesek, visszahúzódóak, iskolai teljesítményük megfelel az elvárásoknak. Ők a „jó gyerekek”.

Mit nevezünk szociális szorongásnak?

A szociálisan félénk gyerekek a szociális kihívást jelentő helyzetekben rendszerint nehezen állnak helyt, elutasítják, vagy megpróbálják elkerülni a társas érintkezéssel járó szituációkat. Komoly nehézséget jelent számukra barátságokat kötni, nehezen tudnak kapcsolódni társaikhoz. Gyakran még az olyan egyszerű helyzetek is nehézséget jelentenek, mint megszólítani a másikat. Ezek a gyerekek nehezebben fejezik ki akaratukat a környezetük felé, nem merik elmondani a problémáikat. Mindez pedig nyilvánvalóan ahhoz vezet, hogy a gyermek visszahúzódóvá válik és egyre kevesebb társas kapcsolatot tart fent. Hosszú távon az átélt kudarcok komoly önértékelési problémákhoz vezetnek.

Szorongás vs. Agresszió

Pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy a szorongó és az agresszív viselkedés között számos hasonlóság van. A szakirodalom a szociális inkompetencia két formájaként említi őket.

Az alábbi összefoglaló táblázat jól szemlélteti a hasonlóságokat, különbségeket:

Szociális félénkség Agresszivitás
Társas kapcsolatok Kevés társas kapcsolat Kevés társas kapcsolat
Barátságok kialakítása Hiányzik a barátság kialakításának stratégiájára vonatkozó tudás. A gyerek az adott szituációban nem meri megszólítani a társát. Hiányzik a barátság kialakításának stratégiájára vonatkozó tudás. A gyerek az adott szituációban agresszív viselkedéssel próbál kapcsolatot teremteni.
A konfliktusok megoldása A gyerek leggyakrabban a visszavonulást választja, enged a másiknak. A gyerek leggyakrabban agresszív alternatívákat választ.
Önértékelés Alacsony Alacsony
Iskolai teljesítmény A nagymértékű szorongás ronthatja Az agresszió negatívan befolyásolja

Mi a teendő, ha a gyermek szorong a közösségben?

  • Az első, és egyben a legfontosabb feladat a probléma felismerése. Mint ahogyan azt a bevezetőben is írtam, a szociálisan félénk, visszahúzódó gyermekek egy átlagos osztályközösségben „jó gyerekek”. Őket nem kell fegyelmezni, szorongó viselkedésükből kifolyólag mindenben szeretnének megfelelni a felnőtteknek, mondhatni nincs velük gond. Ugyanakkor a túlzott mértékű szorongás debilizáló hatású, azaz komolyan hátráltatja a gyermeket a fejlődésben. Tapasztalataim azt mutatják, hogy az esetek jelentős részében már az nagy előrelépést jelent, ha a szülők elkezdenek kommunikálni a pedagógusokkal.
  • Hasznos, ha tudnak a gyermekkel otthon is beszélgetni az iskolai/óvodai élményekről. Fiatalabb életkorban a szülő is segíthet gyermekének, hogyan kezelje a társas helyzeteket. A felnőttek reálisabban láthatnak bizonyos kommunikációs helyzeteket. Tapasztaltabbak lehetnek a konfliktusok kezelésében.
  • Kérdés, miért éppen most lépett fel a probléma? Milyen összefüggések lehetnek a gyermek életében aktuális események és a szorongás megjelenése között. Pl. egy válással járó trauma fokozhatja a szociális szorongást.
  • Azt is mérlegelni kell, milyen helyzetekben jelentkezik a szorongás. Ha az esetek többségében (pl. osztályban, sportklubban, baráti körben) jellemző a gyermekre a visszahúzódó viselkedés, feltehetően alkati szorongásról van szó. Ugyanakkor, ha csak egy-egy közösségben válik félénkké a gyermek, akkor az adott szituációban is kereshető a probléma.
  • Egy szorongó gyermeknek nem kell otthon is többször elmondani, mennyire rosszul kezeli a társas kapcsolatait. (Ezt ő maga is tudja, ezért szorong) Dorgáló szavak és megszégyenítés helyett a pozitív önértékelés növelése a cél.

Bizonyos esetekben már szakemberre is szükség van! Amennyiben a szorongás leginkább csak az iskolára/óvodára korlátozódik, érdemes az iskola/óvodapszichológushoz fordulni. Komolyabb mértékű alkati szorongás kezelésében egyéni vagy csoportos pszichoterápia segíthet. Hatékony technikák: kognitív viselkedésterápia, kompetenciatréningek, relaxációs technikák.

Bojti Andrea gyermekpszichológus
gyermekpszichologus.blog.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*