Terhességi-gyermekágyi segély

Biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátásokTerhességi-gyermekágyi segély

Ki jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre?

Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult: aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és
– a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
– a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának, az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

Az előzetes 365 nap biztosítási időbe milyen időtartamot lehet beszámítani?

A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani
– a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,
– közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
– a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

Mely esetben lehet a biztosítási idő beszámítást alkalmazni?

Ha a szülő ugyan biztosítási jogviszonyban, pl. munkaviszonyban áll, de munkaviszonyában nem tudta megszerezni a szükséges 365 napot. Ebben az esetben a ténylegesen megszerzett biztosítási idejébe számítják be a fent meghatározott időtartamokat. Pl. az édesanya a főiskola elvégzése után munkaviszonyt létesített, de gyermeke születéséig csak 300 napot dolgozott. Ebben az esetben a megszerzett biztosítási idejébe beszámítják a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok időtartamát, jelen esetben 65 napot.

Milyen időtartamra jár a terhességi-gyermekágyi segély?

A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak (168 nap) megfelelő időtartamra jár. Ha a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.

Az édesanyán kívül kinek állapítható még a terhességi-gyermekágyi segély?

Terhességi gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő tartamára
– annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától,
– annak a gyámnak is jár, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától,
– a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő az egészségügyi szolgáltató által – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint – igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,
– a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától,
– annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által – az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint – igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,
– annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától,
– annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától,
ha egyébként a törvényben meghatározott jogosultsági feltételekkel rendelkezik.
Mikor nem jár a terhességi-gyermekágyi segély?
– a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
– ha bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

Jogosult-e az egyéni vállalkozó a terhességi-gyermekágyi segélyre?

Az egyéni vállalkozó is biztosítottnak minősül, ezért kérheti az ellátás megállapítását, ha nyilatkozik arról, hogy az ellátás folyósítása alatt vállalkozásában nem működik közre. Ebben az esetben az ellátás folyósítása alatt nem áll fenn az egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége.

Hol kell igényelni a terhességi-gyermekágyi segélyt?

– társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetén a kifizetőhelyen,
– ha az igény elbírálására a Kincstár az illetékes, akkor a kincstárnál,
– ha nincs kifizetőhely, illetve az igénylő egyéni vállalkozó, akkor a munkáltató, illetve a vállalkozás székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervénél.
Ha a munkáltató nem rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, az igényt abban az esetben is a munkáltatóhoz kell benyújtani, s majd ô továbbítja a székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve részére.
Az igényt az „Igénybejelentés Táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani.

Milyen iratokat kell az igénybejelentőhöz mellékelni?

– a terhesgondozásról szóló kiskönyvet,
– a terhes-állományba vételről szóló orvosi igazolást,
– a szülést igazoló kórházi igazolást,
– a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát (ha a gyermek születése napjától veszik igénybe az ellátást),
– csecsemő örökbefogadása esetén az örökbefogadásról szóló gyámhivatali határozatot, vagy a gyámhivatal igazolását arról, hogy a biztosított a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, továbbá
– a „Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatványt, ha az igénylőnek megszűnt a biztosítási jogviszonya.
– Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról

Milyen mértékű a terhességi-gyermekágyi segély?

A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló átlagkereset a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján számítják ki.. A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a.
A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelmet a táppénzszabályok szerint állapítják meg a következők szerint:
a) Főszabályként azt vizsgálják, hogy az anya a szülést megelőző évben rendelkezett-e 180 napi tényleges keresettel. Ha az anya a szülést megelőző évben rendelkezett legalább 180 napi keresettel, átlagkeresetének 70%-a lesz a terhességi-gyermekágyi segély alapja.
b) Ha az anya a szülést megelőző évben nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, azt vizsgálják, hogy az igénybejelentés napjától a szülést megelőző év január 1-ig rendelkezik-e 180 napi tényleges jövedelemmel. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb az igénybejelentés napjától a szülést megelőző év január 1-ig (irányadó időszak) lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. Ebben az esetben az irányadó időszakban elért átlagkereset 70%-a lesz a terhességi-gyermekágyi segély alapja.
c) Ha az anya az igénybejelentés napjától a szülést megelőző év január 1-ig terjedő időtartam alatt nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a terhességi-gyermekágyi segélyének összegét a minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.
Tényleges kereset, jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelmet veszik figyelembe. Az egyéni és társas vállalkozók ellátását tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér figyelembevételével kell megállapítani.

Példák a terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló átlagkereset megállapítására

A terhességi-gyermekágyi segély megállapítása az a) pontban írtak szerint:

Az anya 2009. július 1. óta folyamatos munkaviszonyban áll. Gyermeke megszületéséig, 2012. április 5. napjáig dolgozott, a terhességi gyermekágyi-segély megállapítását a gyermek születése napjától igényli.
A terhességi-gyermekágyi segély megállapítása során azt vizsgálják, hogy az anya a szülést megelőző évben, 2011-ben rendelkezik-e legalább 180 napi tényleges keresettel.
Mivel az anya a szülést megelőző évben, 2011-ben egész évben dolgozott, így rendelkezik a szükséges 180 napi tényleges keresettel, ezért a 2011. január 1-től 20. december 31-ig elért átlagkereset 70%-a lesz a terhességi-gyermekágyi segély alapja.

A terhességi-gyermekágyi segély megállapítása a b) pontban írtak szerint:

Az édesanya 2010-ben egész évben dolgozott, majd 2011. január 1-jétől 2011. március 31-ig álláskeresési járadékban részesült. 2011. szeptember 1-jétől határozatlan időtartamú munkaviszonyt létesített. Gyermeke 2012. május 30-án született. A terhességi-gyermekágyi segélyt a gyermek születése napjától igényli.
Tekintettel arra, hogy az édesanya 2011-ben nem rendelkezett 180 napi tényleges keresettel, mivel szeptember 1-től helyezkedett el, esetében azt vizsgálják, hogy 2012. május 30-a és 2011. január 1-je között rendelkezett-e 180 napi tényleges keresettel. Az álláskeresési járadék összege nem képezi a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját, ezért annak összegét nem lehet figyelembe venni. Az anya Az anya 2011. szeptember 1-től 2012. május 29-ig rendelkezett keresettel, ezért az ebben az időszakban elért átlagkereset lesz a terhességi-gyermekágyi segély alapja.

A terhességi-gyermekágyi segély megállapítása a c) pontban írtak szerint

A c) pontban meghatározottakat kell alkalmazni abban az esetben, ha az édesanya az irányadó időszakban (a gyermek születése napjától a megelőző év január 1-ig terjedő időszak) nem rendelkezik 180 napi tényleges keresettel.
Pl.: az édesanya első gyermekével fizetés nélküli szabadságon volt 2009. március 28-tól, aki után terhességi-gyermekágyi segélyben, majd 2011. március 28-ig gyermekgondozási díjban, majd gyermekgondozási segélyben részesült. Második gyermeke a gyermekgondozási segély folyósítása alatt, 2012. január 5-én született. (ebben az esetben kérni kell a gyermekgondozási segély folyósításának megszüntetését, s ezt követően lehet igényelni a terhességi-gyermekágyi segélyt)
Tekintettel arra, hogy az édesanya az irányadó időszakban (2011. január 5-től 2012. január 1-ig) nem rendelkezett 180 napi tényleges jövedelemmel, a terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével fogják megállapítani. Ebben az esetben azt vizsgálják, hogy a szerződés szerinti keresete eléri-e a minimálbér kétszeresének az összegét. Ha a szerződés szerinti kereset alacsonyabb, mint a minimálbér kétszerese, a terhességi-gyermekágyi segély alapja a szerződés szerinti kereset lesz. Ha azonban a szerződés szerinti kereset magasabb, mint a minimálbér kétszerese, a terhességi-gyermekágyi segély alapja a minimálbér kétszerese lesz.

Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre az a biztosított anya, aki a gyermeke után folyósított ellátás, pl. gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély folyósítása alatt várja második, vagy harmadik gyermekét?

Igen, amennyiben az édesanya a munkáltatójától fizetés nélküli szabadságban részesül, biztosítási jogviszonya fennáll, ezért a második illetőleg harmadik gyermek születése esetén is jogosult a terhességi-gyermekágyi segélyre.

Hogyan számítják ki a terhességi-gyermekágyi segély alapját, ha a második, gyermek az első gyermek után folyósított gyermekgondozási díj, vagy a gyermekgondozási segély folyósítása alatt születik?

A második gyermek születésekor is a már ismertetett szabályok alapján járnak el. Azt vizsgálják, hogy a szülő az irányadó időszakban rendelkezik-e 180 napi tényleges keresettel. Amennyiben a szülő nem rendelkezik 180 napi tényleges keresettel, mert első gyermeke után gyermekgondozási díjban, vagy gyermekgondozási segélyben részesült, a terhességi-gyermekágyi segélyének összegét a minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg.

Vonnak-e járulékokat a terhességi-gyermekágyi segély összegéből?

A terhességi-gyermekágyi segély összegéből nyugdíj, illetve egészségbiztosítási járulékot nem, kizárólag személyi jövedelemadó előleget vonnak.

Ha az igényt késedelmesen nyújtják be, van-e lehetőség az ellátás visszamenőleges megállapítására?

A terhességi-gyermekágyi segély megállapítása iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*