Üres bölcsőt ringat a Hold fénye

Hétfő volt, mikor született,
én vártam volna, de nem lehetett.
Tudod, a számla nagy, a munka se vár,
S jött a hír, hogy a fiam már jár.
Aztán láttam, ahogy nevet, és fut elém,
hogy ő pont olyan lesz, mint én.
Majd ugyanolyan lesz, mint én!

Üres bölcsőt ringat a Hold fénye,
s mindig ez a mese vége:
– Apa, mikor jössz? – Fiam, mennem kell,
az élet csupa kötelesség!
De sokat leszünk együtt még!

– Neked hoztam, nézd, egy kis ajándék!
– Apa, pont ilyen lasztira vágyom rég!
Gyere, taníts meg rá, hogyan dobjam el!
– Fiam, játszunk majd, de most mennem kell! –
Viszi lehajtott fejjel, egy könnycsepp se jön elő.
“Úgy dobom majd, mint ő – mondja –
Olyan leszek pont, mint ő!”

Üres bölcsőt ringat a Hold fénye,
s mindig ez a mese vége:
– Apa, mikor jössz? – Fiam, mennem kell,
az élet csupa kötelesség!
De sokat leszünk együtt még!

Komoly gimibe jár, soha nem tanul,
mégis népszerű kölyök, nekem ez sem új.
– Apa büszke rád, de most beszélnünk kell! –
csak mosolyog, aztán így felel:
– Tudod, énnekem most, apa,
csak a kocsikulcs kell még,
és ha megengeded, elmennék…

Üres bölcsőt ringat a Hold fénye,
s mindig ez a mese vége:
– Fiam, mikor jössz? – Apa, mennem kell,
az élet csupa kötelesség!
De sokat leszünk együtt még!

Tudom, jó sora van, messzi városban él,
Hosszú út, mire ideér.
A minap fel is hívtam, mikor láthatnám,
ha néha felénk nézne, bizony nem bánnám.
– Apa, túl sok a dolgom, s a fiam is vár,
ugye, jól vagy? Jó, hogy hívtál!
Nagyon jó, hogy felhívtál!
Még valamit mondanék, de letette már,
és csak rohan, mint én,
a fiam, pont mint én…

Üres bölcsőt ringat a Hold fénye,
s mindig ez a mese vége:
– Fiam, mikor jössz? – Apa, mennem kell,
az élet csupa kötelesség!
De sokat leszünk együtt még!

(Zorán: Üres bölcsőt ringat a Hold fénye – dalszöveg)
http://www.youtube.com/watch?v=EMjrPCDVmKM

Üres bölcsőt ringat a Hold fénye

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*