Változások a gyermekek után járó támogatásokban, 2013-ban

2013. január 1-től változott a minimálbér, 93.000 Forint helyett 98.000 Forint lett.
A minimálbér emelése bizonyos esetekben a gyermekek után járó pénzbeli ellátásokra is hatással van. Ezeket foglaltuk össze.

Tgyás-változások 2013-ban

A Tgyás megállapításánál a megszerzett jövedelem, vagy a szerződés szerinti bér a meghatározó.
Azok a kismamák, akiknek a Tgyás-a 2012-es évben kezdődött és a 2013-as évben is ebben részesülnek, a Tgyás összegét változatlanul, a tavaly megállapított összegben kapják, a minimálbér-emelés az ő ellátásukat nem érinti.

A 2013-ban kezdődő Tgyás megállapításánál az a kismama, akinek a szerződés szerinti bére eléri, vagy meghaladja a minimálbért, már az új (98 000 Ft-os) minimálbér figyelembevételével kapja a Tgyást.

Akinek a szerződés szerinti bére, vagy a megszerzett jövedelme nem éri el a minimálbért, a ténylegesen megszerzett jövedelme, vagy szerződés szerinti bére alapján kaphatja a baba utáni ellátásokat.

Ha nem rendelkezik a kismama a Tgyás igénylést megelőzően 180 napi keresettel:
Ha az igénylő kismama szerződés szerinti bére magasabb a minimálbér kétszeresénél – de nem rendelkezik 180 napi keresettel -, akkor a Tgyás alapja nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresét, azaz a 196 000 Ft-ot.
Pl: Gyedbe szül az anyuka és nem volt előző évben, sem az igénylés évében 180 napi keresete.
Az álláskeresési ellátásban részesülő kismamák a Tgyás-t az álláskeresési járadék alapját képező jövedelem alapján, de maximum a 196.000 Ft figyelembevételével kaphatják.

Gyed-változások 2013-ban

A Gyed maximált összeg, idén, azaz 2013-ban a minimálbér kétszeresének a 70%-a, azaz: 137.200 Ft. (2012-ben ez 130.200 Ft volt.)

Azoknak a kismamáknak, akiknek 2012-ben a Gyed alapja magasabb volt, mint 186.000 Ft, a minimálbér változása miatt a Gyed összegét január 15-ig felülvizsgálják, és az új minimálbér figyelembe vételével állapítják meg.

Változatlan összegben kapják a Gyed-et azok a kismamák, akiknek nincs 180 napi rendszeres jövedelmük. Pl: Gyedbe szült, vagy szülés előtt végig táppénzen volt.

Táppénzváltozások 2013-ban

A táppénz maximuma a 2012-ben érvényes napi 6200 Ft-ról 2013-ban napi 6533,33 Ft-ra emelkedett.

 

.

4 Hozzászólás ehhez Változások a gyermekek után járó támogatásokban, 2013-ban

  1. burkusné szerint:

    a menyem 2012 augusztusba szülte a picit.császárral és koraszüléssel.3 évig egy helyen dolgozott 4-6 órás bejelentéssel még a 69000 ft alappal ment szülésire..76 e ft körüli ősszeget kapott eddig.most változott de kevesebb több mint 10 e ft-tal amit most kap.menyi is kéne neki lenni.?köszi az infót. julia nagyi

    • Anyablog szerint:

      Kedves Júlia!
      Sajnos ezt mi nem tudjuk megmondani.
      Nem lehet, hogy a tgyás helyett már a gyed-et kapja és azért csökkent, mert a gyed-ből járulékot vonnak?
      Ezt vagy könyvelő tudná pontosan kiszámolni vagy a kifizetőhely, ahonnan a támogatást kapja.

  2. Gróf Kriszta szerint:

    Augusztus 10 – én lesz a gyermekem 3 éves. A szülést megelőzően folyamatos több éves munkaviszonyom volt. Augusztusban lejár a gyes, kiderült, hogy ismét babát várok. Ilyenkor mi alapján számolják ki a következő babára a juttatásokat? Vissza kellene mennem dolgozni ( nem szeretnék, mert lehet ha visszamegyek kirúgnak ), vagy jó ha a gyes lejártát követően elmegyek táppénzre? Előre is köszönöm a segítséget!

    • Anyablog szerint:

      Kedves Kriszta!

      Sajnos erre biztos választ nem tudunk mondani, mert mi nem vagyunk szakértők, csak a minisztérium tájékoztatóját tesszük közzé. Amit abban találtam a kérdésedhez kapcsolódóan:

      ***

      A BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONYHOZ KÖTÖTT ELLÁTÁSOK (TGYÁS, GYED, TÁPPÉNZ)

      Ki minősül biztosítottnak?

      Az, aki
      – a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoz-tatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
      – a szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját –, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,
      – a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
      – az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
      – a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
      – a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
      – a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
      – az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy (a továbbiakban: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast,
      – a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
      1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
      2. az egyéb jogcímen – ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat,
      3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

      Mely időtartam alatt szünetel a biztosítás?

      – a fizetés nélküli szabadság ideje alatt,
      – az igazolatlan távollét időtartama alatt,
      – a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,
      – az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette,
      – az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
      – az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.

      Mely esetben áll fenn mégis a biztosítás?

      Ha a fizetés nélküli szabadságot:
      – a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy
      – a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe.

      Melyek a biztosítottakat megillető pénzbeli ellátások?

      – táppénz
      – gyermekápolási táppénz
      – terhességi-gyermekágyi segély
      – gyermekgondozási díj

      A TERHESSÉGI-GYERMEKÁGYI SEGÉLY

      Ki jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre?

      Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és
      – a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
      – a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának, az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

      Az előzetes 365 nap biztosítási időbe milyen időtartamot lehet beszámítani?

      A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani
      – a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,
      – közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
      – a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

      Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre az a biztosított anya, aki a gyermeke után folyósított ellátás, pl. gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély folyósítása alatt várja második, vagy harmadik gyermekét?

      Igen, amennyiben az édesanya a munkáltatójától fizetés nélküli szabadságban részesül, biztosítási jogviszonya fennáll, ezért a második illetőleg harmadik gyermek születése esetén is jogosult a terhességi-gyermekágyi segélyre.

      Hogyan számítják ki a terhességi-gyermekágyi segély összegét, ha a második, gyermek az első gyermek után folyósított gyermekgondozási díj, vagy a gyermekgondozási segély folyósítása alatt születik?

      A második gyermek születésekor is a már ismertetett szabályok alapján járnak el. Azt vizsgálják, hogy a szülő az irányadó időszakban rendelkezik-e 180 napi tényleges keresettel. Amennyiben a szülő nem rendelkezik 180 napi tényleges keresettel, mert első gyermeke után gyermekgondozási díjban, vagy gyermekgondozási segélyben részesült, a terhességi-gyermekágyi segélyének összegét a minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg.

      A GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ

      Ki jogosult a gyermekgondozási díjra?

      Gyermekgondozási díjra jogosult
      – a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
      – a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli.

      Ha az anya biztosítási jogviszonya megszűnt, jogosult lehet-e a GYED-re?

      Abban az esetben lehet az anya jogosult a GYED-re, ha terhességi-gyermekágyi segélyben részesült és a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása alatt szűnt meg, de feltétel az is, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezzen, és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított legyen.

      Jogosult-e gyermekgondozási díjra az a biztosított anya, aki a gyermeke után folyósított ellátás, pl. gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély folyósítása alatt várja második, vagy harmadik gyermekét?

      Igen, amennyiben az édesanya a munkáltatójától fizetés nélküli szabadságban részesül, biztosítási jogviszonya fennáll, ezért a második illetőleg harmadik gyermek születése esetén is jogosult a gyermekgondozási díjra.

      ***

      Ezek alapján a legfontosabb szerintem, hogy ne szűnjön meg a munkaviszonyod. Az már egy másik kérdés, hogy az ellátások összege, hogyan alakulna, ha táppénzre mennél illetve, ha dolgozni (és nem küldenének el).

      Talán itt választ kapsz a kérdésedre, ha írsz nekik:
      http://csaladitudakozo.kormany.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*