Csicseriborsó

Csicseriborsó

A pillangósvirágúak családjába tartozó, egynyári növény.
A termés íze kellemes, dióra emlékeztető. Sárgás színű, gömbölyű szemek, melyek formája egyesek szerint a bagoly fejéhez hasonlít, ezért népiesen bagolyborsónak is nevezik.

A görögök és a rómaiak már az ókorban ismerték és előszeretettel fogyasztották is. Az egyiptomiak és az arabok a kereszténység elterjedésével ismerték meg és kezdték el termelni.
A régebbi korokban a csicseriborsónak köszönhetően sok ember megmenekült az éhezéstől.
Három világrészen kb. 10 millió hektáron termesztik. Afrikában, Latin-Amerikában és Indiában az egyik fő fehérjetartalmú táplálékforrás. (Főleg azokban az országokban nagyon népszerű, ahol nehezen elérhető a húst.)

Ugyan a XVIII. századtól feledésbe merült, de ismét egyre nagyobb népszerűségnek örvend.
Főzésre Európában a csicseriborsó vajszínű fajtáját használjuk (szárítva és előfőzve, konzerv formában kapható), de Indiában és Afrikában kapható fekete, piros és zöld csicseriborsó is.
Magját hazánkban régebben a babhoz hasonlóan fogyasztották, pörkölve kávépótlónak használták.
Éretlen magjait a borsóhoz hasonlóan főzeléknek, levesnek fogyasztják. A sokáig elálló, száraz csicseriborsót felhasználás előtt meg kell mosni, legalább egy napig, de sokan 36 órán át is áztatják. Így jelentős mértékben rövidül a borsótermés főzési ideje
Éretten főzeléknek, köretnek (saláta, püré) fogyasztják. Pörkölt csemegeként is igen kedvelt, mivel íze a dióéhoz hasonló.
Ha konzerv formában vesszük, garantált puhaságot kapunk, de ez nem mindig a legolcsóbb megoldás.
Lisztje adalékként, helyettesítőként is hasznosítható, így péksüteményekben is felhasználható. Általa a kenyér is ízletesebb, tovább eltartható.
A zöldségfélék közül kiválóan illik hozzá a padlizsán, a sárgarépa, a paradicsom, a burgonya és a vöröshagyma.

A világ számos földrészén – főleg Ázsiában – a curryk készítésének egyik jelentős alapanyagaga. A Közel-Keleten, ill. Észak-Afrikában humuszként, azaz citromos, fokhagymás, szezámmagos krémként, vagy fűszeres raguként, tagine-ként, ill. kuszkusszal kerül az asztalra. Az olaszok a mi bablevesünkhöz hasonló sűrű levesnek (pasta e ceci), vagy a lisztjéből készülő vékony lepénynek (farinata) fogyasztják (olívaolaj, só és bors hozzáadásával), amit fogyasztanak Dél-Franciaországban is – itt socca néven ismert – Gibraltáron calentita a neve, de ismerik és fogyasztják Argentínában is. A törökök megsütik, és chips helyett rágcsálják (leblebi); a gazdag húsleves, a cocido madrileno az egyik legjellegzetesebb spanyol étel. A falafel egy fasírthoz hasonló kinézetű fűszeres, csicseris csemege.
Édesség is készül belőle, Indiában a chana halva csicseriből készül, ez a török halvához hasonló finomság.

Nemcsak vegetáriánusoknak jó választás, de ők különösen szeretik, hiszen nagyon egészséges. Diabetikus és gyógyászati hatása figyelmet érdemel.
Tartalmaz nagyjából 20%-ban fehérjét, 40%-ban szénhidrátot, E-, B1- és B6-vitamint, valamint folsavat. Ásványianyagtartalma is kedvező, sok magnézium, vas, cink és karotin is van benne.
Rosttartalma kiemelkedően magas, így kiválóan alkalmas a székrekedés megelőzésére, illetve kezelésére, viszont zsírtartalma alacsony, így sportolóknak, fogyókúrázóknak kötelező választás.
Rendszeres fogyasztása esetén elérhetjük, hogy vér koleszterinszintünk csökkentjen, így csökkenhet a szív-, és érrendszeri megbetegedések kialakulása is.
Kutatások igazolták, hogy pektintartalma miatt csökkenti az étkezések utáni gyors vércukorszint-emelkedést, ezért a cukorbetegek számára is közkedvelt növény.
Alacsony a glikémiás indexe – azaz nem maradunk utána éhesek.
Energiatartalma 314 Kcal/100 g.

Kertészkedőknek jó hír, hogy a csicseriborsó nem igényes a talajra. Márciustól májusig vethető. Gyommentes területen ápolást szinte alig igényel.
A csicseriborsót ki is lehet csíráztatni, de fontos, hogy vegyszermentes magokat csíráztassunk. Néhány nap alatt megpuhul, és kissé édeskés ízű csíra lesz. Napi kétszeri szükséges öntözni, de a magok ne álljanak a vízben, mert megrothadhatnak. A szobahőmérsékletet szereti. Mintegy 3 nap alatt a csíra eléri a 3 mm-t. Ilyenkor fel kell használni, mert megkeseredhet és azért is, mert a csíra vitamintartalma a csíráztatás első fázisában ugrásszerűen megnövekszik.

Ha tetszett, amiről olvastál, készítsd el ezt az ételt csicseriborsó felhasználásával:

Marokkói húsgombóc paradicsomos csicseriborsóval, tortillába tekerve

 

.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*