Mustáros-pisztáciás szűzpecsenye bazsalikomos zellerpürével

Mustáros-pisztáciás szűzpecsenye bazsalikomos zellerpürével

A fenséges husi mellett egy újabb ötletet adok a köretek variálásához!

mustáros-pisztáciás szűzpecsenye bazsalikomos zellerpürévelHozzávalók:
Húshoz:
70-80 dkg sertésszűz (vagy csirkemell)
4-5 evőkanál jó minőségű mustár (nálam dijoni magos)
10 dkg hántolt pisztácia/dió/mogyoró/tökmag (majdnem 25 dkg héjasból lett ennyi tisztítás után, de az is lehet, hogy a vásárlás és felhasználás között rájárt valamelyik családtagom…)

bors
Mártáshoz:
néhány csepp citromlé (kb. 1 kávéskanál)
fél fej vöröshagyma
1 szál újhagyma
2 dl főzőtejszín

bors
Körethez:
70 dkg (nagyjából 3 nagyobbacska) zellergumó (vagy szárzeller)
2 közepes krumpli
8-10 dl tej
10 dkg vaj
őrölt szerecsendió
őrölt fehérbors
1 maroknyi friss bazsalikom

Elkészítés:
A pisztácia tisztítására megkértem a lánykámat…

A zellergumókat és a krumplit megtisztítottam, megmostam, kockákra vágtam.
Annyi tejjel öntöttem fel, amennyi majdnem ellepte, sóztam, majd fedőt raktam rá, de ügyeltem, hogy forráskor már ne legyen rajta, mert kifuthat. Forrást követően kisebb lángon, fedő nélkül, időnként átkeverve puhára főztem (kb. 20-25 perc).

Ezalatt a hús is elkészült. A sertésszüzekről (nekem 2 nagyobb volt) felitattam a nedvességet, majd lehártyáztam. Mindkettőt kettévágtam, hogy majd jobban elférjenek egy nagyobb serpenyőben. Abban kevés (úgy fél decinyi) olívaolajat hevítettem. A pecsenyék minden oldalát sóztam, borsoztam, és alaposan bekentem mustárral. Talán szerencsésebb, ha nem magos, mert akkor nem potyog le, de fontos, hogy jó minőségű legyen, és én a gyerekek miatt nem szerettem volna a másik itthon lévő, csípős dijoni-t használni. Nagy lángon átpirítottam minden oldalukat. Nem aggódtam, hogy a magok java leesett, mert pirultak az olajban és ízük ugyanúgy beivódott a húsba.
Miután kívülről szép színt kaptak, a lángot közepesnél valamivel kisebbre mérsékeltem, úgy puhítottam tovább, persze, időnként fordítva egyet rajtuk.
Egy nagyméretű vágódeszkára öntöttem a pisztáciát, és mint ahogy a petrezselyemleveleket szoktam, és egy nagy késsel felaprítottam.
A serpenyőt lehúztam a tűzről, kivettem a husikat a deszkára. Egy szűrőkanállal tálkába szedtem a lepotyogott pirult mustármagokat, egy pici olívaolajjal felöntve visszatettem a serpenyőt. Megforgattam a husikat a magokban, majd néhány perc alatt a forró olajon óvatosan fordítva körbepirítottam a „panírt” is rajtuk. Deszkára emeltem ki őket.
Nem volt ugyan az eredeti recept része, de nem szerettem volna veszni hagyni a pecsenyeszaftot, így felkarikáztam egy fél lilahagymát, egy a hűtőben árválkodó újhagymát.
Egy citromból egy kevés levet csorgattam a serpenyőbe, ez feloldott a pörc javát, rádobtam a hagymákat, visszaraktam 1 teáskanálnyit a mustármagokból, tettem hozzá a hús hempergetésekor kimaradt pisztáciából is és mikor a hagymák megfonnyadtak felöntöttem tejszínnel. Forraltam egyet rajta, sóztam, borsoztam, majd egy kiöntőbe tettem.

Még befejeztem a köretet: amikor a zeller és a krumpli megpuhult, a tejet egy edényben felfogva leszűrtem róla. Botmixerrel nagyjából összeturmixoltam, a tejből öntve vissza valamennyit az ízlés szerinti állag eléréséhez. Picit sóztam, fehérborssal hintettem, hozzáadtam kisebb darabokban a vajat és a bazsalikomleveleket is beletettem. Még egyszer átturmixoltam, kóstoltam, utófűszereztem, majd tányérokra adagoltam belőle.
A deszkán pihentetett, majd érmékre szeletelt húsból és a mártásból raktam a bazsalikomos zellerpüré mellé.

mustáros-pisztáciás szűzpecsenye

(a recept forrása: Rákóczi Feri)

További 10 sertésszűz-receptet itt találhatsz:
http://anyablog.hu/?s=szűz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*